Nagyon szar ez a nyár eddig gyerekek, legalábbis nekem biztos. Holnapután (vasárnap) ünneplem a 19. szülinapomat. Igen, már jó öreg vagyok. Csak annyit szerettem volna, hogyha nálunk összeülünk a "barátaimmal", iszogatunk, beszélgetünk, stb. Erre Rózsa, aki mellesleg a "legjobb" barátnőm/nek tartja magát. Közli, hogy nem tudnak lejönni, mert az bizony kibaszott költséges lenne. Igen, tudom drága a benzín, ezt Én is tudom mint vezető. De szerintem azért ez mégiscsak egy olyan esemény amit akárhogy is de meglehetne oldani. Ha már nem is kocsi, de busz, vonat van, és igen könnyen megközelíthető állapotban vagyok. De nem, mert nagyon költséges lenne. Most tehát a kérdésem az, önző vagyok? Biztosítanék nekik ágyat éjszakára. Nem kérek tőlük semmi mást, csak annyit, hogy eljöjjenek, és ünnepeljük meg ezt az elcseszett napot. Nem, mert az iszonyatosan költséges lenne. Bezzeg Én, mint egy hülye felmegyek még a világvégére is. Mivel nem egy helyen lakunk Rózsával, így általában Én utaztam be hozzá. Szerinted nekem nem volt fárasztó ez? Igen, nekem mondjuk a vonat ingyenes. De akkor már itt is tartunk annál a becses témánál, hogy áldozatokat kell hozzni. Nem fair játék, hogy Én hozom az áldozatot, Te meg csak úgy felkapod és viszed. Még azt tudnod kell kedves olvasóm, hogy ugye leérettségiztem. Úgy gondoltuk Rózsával, hogy oké, 4 év emlékére vegyünk valamit a másiknak, de legyen meglepetés. Elmentünk plázába, mert nekem valami dolgom volt az egyik közeli városban, de sajnos elhúzódott, és addig benéztünk. Lényeg a lényeg, hiszen felesleges mondatok nem kellenek. Plázáztunk. Általában megszokott volt, hogy wáááoow... de jól nézz ki ez a felső, de szeretnék egy kalapot, és akkor nemes számból elhangzott egy mondat: -Menjünk nézzük meg a PS-eket. Érdeklődés: -Minek? -Mert már olyan régen vágyom rá, hátha van akciós. És ekkor kedves Rózsának támad egy ötlete, meglep egy PS-el, amit ugye közöl is velem, hiszen nehogy valakitől kérjem majd. Ugyan kitől kérhetném. Nem tudom ki mennyire jártas az efféle szórakoztató iparban, de egy PS neméppen egy olcsó mulatság. Nem azért mondtam, hogy ő ezt vegye meg, habár gondolom sokan így gondolják. De nem! Mint említettem, ez már nálunk megszokott volt, hogy megosztjuk a vágyainkat a másikkal. Még csak megsem fordult a fejembe, hogy esetleg ezért kellett bejönni a plázába. Azt még tudni kell rólam, hogy imádok olvasni, és mihelyst megtudtam,hogy mi a terve, kértem inkább vegyen valami apróbb ajándékot, mert Én sem költök milliókat az ajándékára, és próbálok olyat venni ami tényleg megmarad neki. Amit vettem: Friends Forever karkötő, plusz egy régóta áhítatott könyv, ami csak antikváriumban van, és nagyon kevés példányszámban, csak egy kiadónál. No probléma, megszerzem neki, hiszem már 3 éve szeretné azt a könyvet. Visszatérve a könyv iránti szeretetemhez, kértem vegyen nekem inkább egy könyvet. Nem, ő akkor is a Ps-t veszi meg, és nincs választásom. Mondja, olcsóbban megtudja szerezni, és még játékot is kapok hozzá. Most könyörgöm, Én vagyok önző, hogy azt gondolom azt a pénzt fordíthatta volna esetleg benzínpénzre, engem meg letudhatott volna egy könyvvel, vagy akár egy nagy tál eperrel? Nem kaptam még meg az ajándékot, Én odaadtam neki. Most költözködtek, de a karkötőt nem hordja, pedig azóta már találkoztam vele, a könyvből elolvasta az első részt, ami kb. 4-5 oldal. Mérhetetlenül ostobának, és naívnak érzem magam, akit megint csak csúnyán kihasználtak, és éveken át hülyének néztek. Hiszen még csak ennyire sem vagyok fontos a számára. Most úgy áll a dolog, hogy Én megyek fel az újonnan beköltözött lakásukba megünnepelni a szülinapomat, és csaknem 2 órát utazok ezért. És még papucsherceget is elkell viselnem. És még most is Én érzem magam rossz embernek, hogy ilyeneket írok. Nem értem... és szerintem sosem fogom megérteni. Azt hittem ez a nyár végre jó lessz. Frissen leérettségizem, megszabadulok egy kiló kőtől, jön a jó idő, szülinap, barátok, lustálkodás, miegyéb. De nem... az idő szar, a szülinapom rá jöttem, hogy ahogy öregszem egyre csak szarabb, barátok... túl naív vagyok etéren, lustálkodás... még csak kellemesen lustálkodni sem tudok, mert úgy érzem valamit csinálnom kell. Nos tehát kedves olvasó, várom válaszodat. Szerinted önző vagyok?

Egy kis vidámabb téma. Ma a volt osztálytársaimmal találkoztam, legalábbis a lány tagokkal, illetve az egyiknek a palijával. Igen, vicces volt, direkt kiírtam nemes fb oldalra, lányos buli. Erre beállít a palival, aki azt hiszi magáról, hogy fenomenális humora van, eszméletlenül helyes, és ahogy csak lehet lenézi a lányokat. Igen, jól érzed, már a szívem csücske. <3 Mindegy... egy idő után elkezdtünk szakadozni,és az ötből cska kettő lett, Én és Lotta. Hihetetlenül jól éreztem magam, ami már nagyon kellett, mert úgy mentem el itthonról, hogy megkaptam Rózsától a hírt, és eleredt az eső is. Szal.. minden színötös. Aztán jött ez a délután és valami fenomenálisan éreztem magam. Annyit nevettem. Felidéztük a régi emlékeket, a szerelmeket, a veszekedéseket, a kirándulásokat, és hihetetlenül jó volt. Kimentünk a játszótérre, és mi nagy marhák hintáztunk. Ez hiányzott nekem. Furcsa, ők még emberi számításba néznek. Persze Én is őket, és nagyon fontosak a számomra.

"Az az igazi barát, akire mindig számíthatsz, aki minden különösebb ok és cél nélkül is melletted van. A barátok felvidítanak, ha rossz a kedvünk, velünk nevetnek, ha vidámak vagyunk, de a legfontosabb, hogy akkor is mellettünk állnak, ha igazából semmire sincs szükségünk."

Mai zene:

Először is leszögezném, ezt a képet nem Én alkottam sajnos. De hamarosan az Én művészetemmel is megismerkedik majd a nagyvilág. Másodszor, leérettségiztem. Végre. Úgy is érezhetném elkezdődött a nyár, ez mégsincs így. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az egy dolog, hogy az osztályomtól megkell válnom, de most per pillanat nem ez okozza számomra a szívfájdalmat.Ugye érettségi után mindig van bankett, nos eme szomorú pillanat bizony itt esett meg.Nem nagy titkot árulok el, hogyha azt mondom, hogy fiús osztályban három szem lány volt, abból persze kettőnek barátja van, egy pedig egyedül tengeti mindennapjait.Lehet találgatni ki milyen szerepre van kiosztva.Nah jól van, segítek, Én vagyok a kakukktojás.Lényegtelen, de mégis lényeges tény az imént közölt szórakatt. Az egyik lány, neve legyen Rózsa, a barátjával érkezett, mert nem akartak benzínt pazarolni.Ebből kifolyólag kocsival jött, ejha, azt el is felejtettem mondani, hogy eme két emberből álló csoporttal jöttem Én is, hiszen iskolám lakjától az Én lakomig egy kis távolság van, és hát nem tudtam rászedni szüleimet hogy kocsival jöjjek, de rá is döbbentem, hogy nem is lett volna jó ötlet, hiszen akkor hol lehetne az alkohol okozta örömpillanatok?Hiszen megérdemlem.Visszatérve Rózsára, egyik idétlen osztálytársunk elkezdte cukkolni az ő barátját, aki a parkolóban parkolt, de úgy, most figyelj, hogy nem személyesen elé állt, hanem eldobott néhány mondatfoszlányt, hogy például: Rózsát összefogdostam.Mire a másik: Vidd szobára, És még ezek keveredtek azzal,hogy: Igenis, mi öten vagyunk ő meg egyedül, simán leverjük. Nah erre mi a megfelelő megoldás,igen, most hagyom egy kicsit törd a buksidat. De tuti, arra nem is gondolsz ami most fog jönni.Papucsemberünk szépen fogja, és felhívja szíve választottját,hogy miket hallott, de erősen állította, csak azért nem szólt egy szót sem, hogy ne tegye tönkre a bankettünket. Igen, ez egy remek megoldás volt, egy null oda, hiszen most nem tetted tönkre a bankettünket,nem,csak egy picit.Vagy enyhe kifejezés rá, hiszen kibaszottul elkúrtad a bankettünket.Kis csapatunk tehát, a főszereplővel karöltve,Rózsával,aki amiatt bőg a kocsiban,hogy az ő papucshercege elfogja hagyni,papucshercege,aki csak azt bizonygatja,hogy direkt azért nem szólt nekik,mert nem akarta elrontani a bulit, és velem, aki papucsherceggel nem értve egyet, és vígasztalva Rózsát, csak lesek ki a fejemből.A teljesen jó hangulat így lehet borzalmas.Ráadásként,Én mint remek virággondozó,Rózsa érdekében, megérdeklődöm affelől,akiről papucsherceg állandóan beszélt a négykerekű járműben.Nevezzük mondjuk Paprikának, ha már ennyire belemerültem a növények világába, habár szerény véleményem szerint a paprika nem növény,hanem zöldség, de ezt mindenki játsza le magában, és slussz. Paprika persze tagad,mire Én értetlenkedve elmondom az önnön kis véleményemet, ami persze a kicsit részeg Paprikát olyan szinten nem érdekli,hogy akár beszélhetnék a falnak is.Aztán egy értelmesebb ember kezébe kerül a telefon,és vele valamennyire eljutok addig a szintíg,hogy ő is egyet ért velem, hogy nem kellett volna ilyesmit beszélni Rózsáról, de azért papucsherceg is igencsak féltékenytipus,és emiatt egy idióta is.De jelenleg ebben a helyzetben Én érzem magam a legidiótábbnak, hiszen a saját véeményemet Paprikára zúdítottam, és emiatt nem hiszem hogy a szíve csücske lettem, illetve az is problémám, hogy ellett kúrva az utolsó nap,amit az osztályommal töltünk.Jah, de ez papucshercegnek szól.Ezzel elérte,hogy Rózsa,könyörgött,hogy ne hagyja el,és hogy megutálja a fiúkat, és hogy ne jöjjön el az utolsó közös főzésre sem. Igen, most aztán nagyon önzőn fog hangzani, de most mitévő is legyek?Az eddig olyan sokáig várt nyár, olyan fanyar, hogy nem is tudnám mihez hasonlítani. Ha lehetne citromot nyalogatnék. Furcsa,mégis érdekes,és mégis hülyeség, de van értelme. Teljesen Holmes-nak képzelem magam, hiszen akire eddig hittem, hogy ő lehet a tettes, számomra világossá vált, hogy nem, de ugyanakkor felötlött bennem, hogy szívemnek egyik nagyon kedves darabja lehetett, vagy ha nem is ő, akkor valamelyik abból a csoportból való. Ha így történt, akkor bizony hatalmasat csalódtam, de ehhez hozzákell szokni, nem igaz? Persze hogy nem.De jó ezt mondani, hogy ne érezzem magam ennyire hülyén.Most per pillanat szétsírnám a szobámat, hogy csak medencével lehetne közlekedni benne, de vicces,hiszen nincs akkora szobám,hacsak nem egy gyerekmedencéről beszélünk.De az meg ugye felesleges pénzkidobás lenne, mert az meg kicsi lenne a tartalomnak.Most kétségbeestem eme próbléma miatt,nagy,vagy kicsi medence kellene nekem?Vagy inkább egy közepes?Vátsunk valami boldogabb témára is, hiszen egyik szemem nevet.Az érettségi iszonyat vicces volt, nem a legfelkészültebben indultam el Szerda reggel, ami azzal jár, hogy iszonyatosan féltem, vajon olyan tételt húzok-e amit pont nem tudok.Igen mázlista vagyok etéren, tehát nekem biztos ami biztos. Magyarból,irodalomrészéből Jónás könyve, simán ment, csak az elején jött be egy kisebb bökkenő, Babits bácsi életrajzát kicsit átköltöttem József Attila bácsi utolsó vershármasához tudni illő alapinformációkról.Aki nem tudná, mind a ketten betegek voltak, viszont a két költő a műveiket más-más szemszögből nézték,és írták meg, de ha az ember ideges, akkor nem tudja vajon melyik gondolta úgy,hogy volt-e valami értelme az életnek? Igen, ebbe az ördögi körbe kerültem, de kivágtam magam.Nyelvtani rész,hejjjajj,aztat egy rőgi szövegöt köllött átírnom manapság szájra illesztett szövegre. Nem nehéz nem? Gyakorlat remek, viszont az elméletnél tovább nem jutottam attól,hogy van Szögedi-szójárás. Valahogy ez a tétel kimaradt az életemből, de ebből is kivágtam magam,tehát pipa.Történelem,Hitler bácsi, szemét alak volt, de imádom. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, ahogy elképzeled,hanem úgy kell elképzelni ahogy Én képzelem el. Azaz, amit művelt, számomra könnyen megtanulható volt,nem volt annyi évszám,és ha volt is, akkor az egyik esemény követte a másikat. Azaz,pipa.Angol,ez volt a legviccesebb,akármit mondtam a tanár bólogatott, de mikor megkérdezte,hogy szeretem-e a sulit, és arra egy határozott nem-el válaszoltam kicsit abbamaradt a bólogatás, de aztán megkérdezte eme remek kérdő szóval,hogy why? és rezzenéstelen arccal közöltem, mert nem szeretek tanulni, és télen hideg van. Ezt követte,a szituáció,amit letudtam egy mondattal,amit a párbeszéd alatt kétszer megismételtem.Majd a képről olvasás, ami bizony kemény kő volt,hiszen beszél két képről,az egyiken egy nő bekapcsolt gépe előtt,kávéval az egyik kezében,papírfecnivel a másik kezében látható,míg a másik képen, egy vigyorgó tökalma nő, a természet közepén széttárt karokkal van. Mit lehet erről mondani? Hogy a természet szépsége jobb mint a bent ülés? Igen, de szerintem egyszerűbb elterelni a szavakat amit tudok is, tehát Én ezt tettem, és képolvasás helyett lett más téma. És igen, pipa. Majd miután mindent letudtam, elmentünk inni, soha többet nem iszok! Megfogadtam, tegnap mégis azt tettem. Bocsánat a késlekedésért, de bizony amint látod,és olvasod, bevoltam táblázva némi izgalommal, rengeteg tanulással, papucsproblémákkal és más egyébbel egyaránt.

"A bánat időpocsékolás. Ha üresség vagy bánat, akkor az ürességet választom."

Mai zene,ami kicsit megríkat:

Tanuljatok, mert úgy sem értek el vele semmit! Mondta egyik ismerősöm, körülbelül szeptemberben, miközben a tételeimet fénymásoltam. Akkor hatalmas ördögi kacajt engedtem ki magamból, és amikor leültem valamilyen dolgozatra tanulni akkor egyből ez az egy mondat jutott az eszembe. De vajon igaz, vagy nem? Személy szerint gyűlölök tanulni, és egyenesen utálom Bach-ot aki miatt érettségiznem is kell. De mit panaszkodok, hiszen Én még pont kellemes helyzetben vagyok, nem úgy mint a fiatalabbak, vagy akár ne is menjek annyira messzire, a hugom, akinem már kötelező lesz legalább egyből emelt szintű érettségit tennie, és kitudja még mit szigorítanak addig meg amíg odajut.Nyelvvizsga,meg miegyéb. Igen, elakarják érni, hogy a tanulók ne legyenek analfabéták, de szegényeket közben kinyírják. Ezekkel a szigorításokkal csak annyit érnek el, hogy a tanulásvágyra kiéhezett gyerek éjjel-nappal fog tanulni és egyszercsak kiesik majd suli közben a padból,és persze ki lesz a hibás? Maga a gyerek. Tehát kedves Bach bácsi, menjen a francba! Mindenesetre, visszatérrve önön szerepemhez, jelenleg 4 tárgyból érettségizek, hiszen voltam olyan ügyes és tavaly megcsináltam előrehozottan az informatikát. De a mai napig nem tudom, hogy miért? Azt modaná az ember, hogy áztááá de jó már neked, hogy csak 4 tantárgy, nem kell olyan sokat megtanulni. Igen ám, ezt mondja annak aki szeret is tanulni, mert aki egyenesen utál,annak aztán kiadhatnák a 80 tételt akár két évvel korábban is, akkor is csak a vizsga előtt egy héttel fog elkezdeni tanulni. És aztán már tehet amit tehet, és bánhatja hogy nem tanulta meg két évvel korábban. A legjobb szóbelim egy biztos, a történelem lesz. Nem, nem szeretem a történelmet sem, csak némely részét szeretem a történelemnek. De a kedves tanárnénim ő olyan ember, hogy igenis beleveri még azt is amit nem kell. Másik pont neki, hogy feltudja bontani az életét. Tud tanár és tud civil is lenni. Ilyen az igazi tanár nem pedig az olyan, aki hazamegy a családhoz, és ha megmondod mennyi a pí értéke, akkor ma kapsz vacsorát. Jó, igen, ez kicsit dúrva példa, de nem tudtam jelenlegi agyam kapacitásával mást kiötleni. A magyar iránt viszont rajongok, de ez is enyhe túlzás így, mondjuk finoman azt, hogy szeretem a verseket,és szeretek olvasni. Ha valami nem érdekel, akkor azt bizony memóriám vagy nem veszi be, vagy ha be is veszi kínok között akkor csak 1-2 napig tartja meg. És el is érkeztem égiekhez szóló imámhoz, kérlek, adjatok nekem Einsten agyat, vagy ha még azt nem is, akkor legalább akaratot, hogy magamra szedjek némi tudást! Furcsa, mert van egy álmom, de nem harcolok érte maximálisan, hiszen ami kell hozzá azt megtanulom, de ami nem, azzal bizony nem küszködök. Nem értem az olyan embereket, akik mondjuk biológusok akarnak lenni, és az igaz, hogy a biológiát is kenik-vágják, de mellette a történelmet, éneket, magyart is! Mégis mi ad nekik erőt, hogy azokat is megtanulják amik nem is érdekli őket? Szerintem, és nagyon gyanús,hogy a tovább tanuláshoz való pontokért! Hát igen, vannak ilyen sunyi emberek, de irigylésre méltóak. Valamin változtatnom kéne, de nem tudom min. Nem vagyok Én rossz tanuló, csak lusta. Ez bizonyított tény. Az érettségit azonban akkor is letudom, ha bele is döglöm.

Skins forevör van emberek!!! <3 Beleszerettem a sorozatban, és már meg is vannak a kedvenc szereplőim! És vannak olyanok is akiket megtudnék folytani egy kanál vízben. És igen, a mai zene is erről fog szólni,mert miért ne kockuljunk be teljesen? Mostanság am. teljesen lenyugodtam a heti izgalmak mellett. Éppen ideje volt. A macska rúgja meg! =) Béke a mókusokra!

"Csak az számít valójában tanulásnak, amit a magam módján tanulok, miközben azt teszem, amit tenni akarok."

Mai musica:

Nem vagyok rasszista, csak utálom a cigányokat! Szól egy vicces idézet eképpen. Nos, ez tőlem annyira nem is áll messze. Hiszen nem tartom magam rasszistának, mert nincs semmi bajom a kínaiakkal, japánokkal, négerekkel, a yetikkel, törpékkel, zombikkal, vagy efféle lényekkel, de a cigányok. Nah az az amit egyszerűen képtelen vagyok elviselni. Ez van, sajnálom. De persze itt is vannak kívételek. Nekem is vannak cigány ismerőseim, akik tényleg kemény munkával keresik meg a pénzt, nem pedig csak lopják a napot, és nyomják ki egymás után magukból a gyerekeket. Őket embernek nézem, de az olyanokat akik a semmiért beléd kötnek,mert nem úgy áll a hajad, vagy több fülbevaló van a füledben mint ahogy nekik tetszik, és le kúrva anyáznak, nah ezek nem emberek, hanem állatok. Undoritó férgek, akiket elkellene taposni! Igen, mostanra csak leesett valakinek, hogy lakomon nem egy-két kisebbségi megfordul, és igen, a rosszabbik fajtából. Ma is hazafele iskolából nekem esett egy, és hogy miért? Kártyázni mertem a barátnőmmel. Nem! Nem hagytam magam, próbáltam először szolidan elküldeni a francba,aztán mivel nem sikerült, így fogtam magam és csúnyán is megpróbálkoztam eme indulatot kifejezni. Pofa lapos,és tünés! De persze kinek nem állna feljebb mint neki, hiszen mit képzelek Én magamról? Hogy őt, elmerem így küldeni szemrebbenés nélkül? Hát mégis hogy? Igen,ebből gondolom az is felötlött, hogy nem vagyok gyáva, ha kell megvédem magam. Ezzel kapcsolatban viszont, az nagyon rosszul esett,hogy ócsároltak, szóval bántottak, de a barátnőm nem állt ki mellettem. Ő csak ült és nézte az eseményeket, pedig ő igen csak nagyszájúnak számít, és mégis. Én gondolkozás nélkül kiálltam volna mellette míg ő nem. Gondoltam, okos enged,szamár szenved elméle alapján,hadd mondja egy ideig,aztán csak megunja,sőt a fülesemet is betettem a fülembe,és hangosra vettem a zenét,nehogy halljam a mocskos száját. De azért fél füllel mégiscsak odafigyeltem, hiszen engem szidhat,de nehogy szájára vegye az anyámat,mert akkor neki annyi! Tehát egészen utam finishéig hallgattam a zenémet,illetve a mellékzajokat,hogy miket is mond legújabb barátom. Szerencsére nem vette a szájára az anyukámat, és hamarosan elváltak útjaink. Kicsit úgy tűnik, mintha visszariadtam volna tőle,pedig ez nem igaz. Én magam egy elég csendes lány vagyok, aki nem szeret balhézni, inkább normálisan,nyugodt körülmények között megoldani a problémát. Persze, neki biztos nem az tünt fel, hogy okos enged szamár szenved, hanem hogy beijedtem. Áááá... dehogy! Büszkén mondhatom,még sosem szórakoztam ilyen jól,amikor ránéztem fülesemmel a fülemben,és rávigyorogtam, és odadobtam neki egy apró szlenget.Persze amit folyamatosan ömlött a szájából,azt nem értettem,és nem is érdekelt. Mindenesetre, most meglehet sértődni, nekem lehet esni, persze annak aki magára veszi! Mert tudom, mégha kevesen is vannak,azért vannak normálisabb része is ennek a fajnak.

Akkor most hírtelenjében valami más! ^^
Elkezdtem nézni a Skins nevü remek sorozatot, amit ha mostanában nézitek csütörtökönként késő este az MTV-t akkor láthatjátok a friss évadot. Persze Én az elsőt kezdtem el, és hihetetlenül jó. Vicces,és tényleg a diákéletet írja le. Valódi problémákkal, valódi megoldásokkal. Nem pedig egy film ami tele van tabuval. Tabut illeti, bőven van sex, erotika, mezítelenség, de nem olyan szinten, hogy elmenjen egy pornónak. Tényleg nagyon jó kis sorozat, Én csak ajánlani tudom! ^^
 

"A bölcs király sose akar háborút, de mindig készen áll rá."

És akkor a mai zene:

Hm... Hm... Igen! Ma érdekes téma vetődött fel a barátnőm és köztem. Épp mesélte, hogy a barátja állandóan felveti nála a témát, hogy "Mi lett volna ha?" és neki ebből már mennyire elege lett, hiszen ő úgy tartja, hogy a mostani helyzetből kell kihozni a maximumot, ha már akkor nem úgy jött össze. Lehet megbánod a dolgokat később amit teszel, lehet nem. Mindenesetre szerintem nagyon okos dolgot mondott ezzel. Mondjuk Én is így tartom ezt jónak. Ha már akkor nem sikerült, akkor tényleg felesleges miatta sírni, de mégis hazafele a vonaton 2 zene között nekem is megfordult a fejembe mi lett volna ha? De nem kell megijedni, nem nyúltam vissza annyira mint barátném pasija. Neeem... nem kell félteni. Egy nemrégiben zajló esemény jutott az eszembe. Egy ember, akit elutasítottam, és ma összefutottam vele. Kellemes kis barátság volt a mienk, csak aztán elém állt a nagy kérdéssel. És nem tudom a mai napig miért, de nemet mondtam. És ma ugye 2 zene közben, az járt a fejemben, hogyha igent mondtam volna, akkor bizony maradhatott volna ugyanolyan kis kellemes a mi barátságunk mint amilyen volt. De ugye nem így döntöttem, és a kapcsolat csak úgy fogta magát és elpárolgott. Igen, bűntudatom van. Más szemlélők szerint viszont teljesen feleslegesen. Ez van, Én ilyen vagyok. Egy naív, túlságosan is érzékeny emberi cafat, aki nem tud úgy megbántani embereket, hogy az jól essen önön magamnak. De félre ne értessék, egyáltalán nem irigylem az ilyen embereket, akik csak úgy tudnak játszani az emberi érzelmekkel. Egy biztos, ők piszkos módon elérnek bármit, de Én inkább százszorosan megszenvedek érte!

Közölném még, hogy nem vagyok Én mindig ilyen letargikus állapotú, szokott jó kedvem is lenni.Azám, még milyen! De mostanában túl sok minden van a fejem felett és nincs más választása az agyamnak, gondolkodnia kell ezeken is. =)

"Tudom, hogy neked rosszul esik. Ne haragudj! Pont úgy vagyok vele, ahogy te velem, de most tényleg. Ő egyszerűen nem szeret engem, így meg hiába akarnék bármit is. (...) Ez olyan egyszer volt, talán igaz sem volt dolog. De egy rövid ideig legalább remélhettem, hogy megszeret, hogy odaül mellém, megfogja a kezemet, finoman átölel, és csendben elalszunk egymás mellett. Olyan sok mindent elképzeltem már vele, túlságosan is beleéltem magam. Jó lenne megint a vállára hajtani a fejemet, és egy picit érezni őt... nagyon rossz érzés, amikor te tudod, hogy a dolog működne, de a másik nem szeretné."
 

Egy nagyon-nagyon jó zene a RED együttestől: