Először is leszögezném, ezt a képet nem Én alkottam sajnos. De hamarosan az Én művészetemmel is megismerkedik majd a nagyvilág. Másodszor, leérettségiztem. Végre. Úgy is érezhetném elkezdődött a nyár, ez mégsincs így. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az egy dolog, hogy az osztályomtól megkell válnom, de most per pillanat nem ez okozza számomra a szívfájdalmat.Ugye érettségi után mindig van bankett, nos eme szomorú pillanat bizony itt esett meg.Nem nagy titkot árulok el, hogyha azt mondom, hogy fiús osztályban három szem lány volt, abból persze kettőnek barátja van, egy pedig egyedül tengeti mindennapjait.Lehet találgatni ki milyen szerepre van kiosztva.Nah jól van, segítek, Én vagyok a kakukktojás.Lényegtelen, de mégis lényeges tény az imént közölt szórakatt. Az egyik lány, neve legyen Rózsa, a barátjával érkezett, mert nem akartak benzínt pazarolni.Ebből kifolyólag kocsival jött, ejha, azt el is felejtettem mondani, hogy eme két emberből álló csoporttal jöttem Én is, hiszen iskolám lakjától az Én lakomig egy kis távolság van, és hát nem tudtam rászedni szüleimet hogy kocsival jöjjek, de rá is döbbentem, hogy nem is lett volna jó ötlet, hiszen akkor hol lehetne az alkohol okozta örömpillanatok?Hiszen megérdemlem.Visszatérve Rózsára, egyik idétlen osztálytársunk elkezdte cukkolni az ő barátját, aki a parkolóban parkolt, de úgy, most figyelj, hogy nem személyesen elé állt, hanem eldobott néhány mondatfoszlányt, hogy például: Rózsát összefogdostam.Mire a másik: Vidd szobára, És még ezek keveredtek azzal,hogy: Igenis, mi öten vagyunk ő meg egyedül, simán leverjük. Nah erre mi a megfelelő megoldás,igen, most hagyom egy kicsit törd a buksidat. De tuti, arra nem is gondolsz ami most fog jönni.Papucsemberünk szépen fogja, és felhívja szíve választottját,hogy miket hallott, de erősen állította, csak azért nem szólt egy szót sem, hogy ne tegye tönkre a bankettünket. Igen, ez egy remek megoldás volt, egy null oda, hiszen most nem tetted tönkre a bankettünket,nem,csak egy picit.Vagy enyhe kifejezés rá, hiszen kibaszottul elkúrtad a bankettünket.Kis csapatunk tehát, a főszereplővel karöltve,Rózsával,aki amiatt bőg a kocsiban,hogy az ő papucshercege elfogja hagyni,papucshercege,aki csak azt bizonygatja,hogy direkt azért nem szólt nekik,mert nem akarta elrontani a bulit, és velem, aki papucsherceggel nem értve egyet, és vígasztalva Rózsát, csak lesek ki a fejemből.A teljesen jó hangulat így lehet borzalmas.Ráadásként,Én mint remek virággondozó,Rózsa érdekében, megérdeklődöm affelől,akiről papucsherceg állandóan beszélt a négykerekű járműben.Nevezzük mondjuk Paprikának, ha már ennyire belemerültem a növények világába, habár szerény véleményem szerint a paprika nem növény,hanem zöldség, de ezt mindenki játsza le magában, és slussz. Paprika persze tagad,mire Én értetlenkedve elmondom az önnön kis véleményemet, ami persze a kicsit részeg Paprikát olyan szinten nem érdekli,hogy akár beszélhetnék a falnak is.Aztán egy értelmesebb ember kezébe kerül a telefon,és vele valamennyire eljutok addig a szintíg,hogy ő is egyet ért velem, hogy nem kellett volna ilyesmit beszélni Rózsáról, de azért papucsherceg is igencsak féltékenytipus,és emiatt egy idióta is.De jelenleg ebben a helyzetben Én érzem magam a legidiótábbnak, hiszen a saját véeményemet Paprikára zúdítottam, és emiatt nem hiszem hogy a szíve csücske lettem, illetve az is problémám, hogy ellett kúrva az utolsó nap,amit az osztályommal töltünk.Jah, de ez papucshercegnek szól.Ezzel elérte,hogy Rózsa,könyörgött,hogy ne hagyja el,és hogy megutálja a fiúkat, és hogy ne jöjjön el az utolsó közös főzésre sem. Igen, most aztán nagyon önzőn fog hangzani, de most mitévő is legyek?Az eddig olyan sokáig várt nyár, olyan fanyar, hogy nem is tudnám mihez hasonlítani. Ha lehetne citromot nyalogatnék. Furcsa,mégis érdekes,és mégis hülyeség, de van értelme. Teljesen Holmes-nak képzelem magam, hiszen akire eddig hittem, hogy ő lehet a tettes, számomra világossá vált, hogy nem, de ugyanakkor felötlött bennem, hogy szívemnek egyik nagyon kedves darabja lehetett, vagy ha nem is ő, akkor valamelyik abból a csoportból való. Ha így történt, akkor bizony hatalmasat csalódtam, de ehhez hozzákell szokni, nem igaz? Persze hogy nem.De jó ezt mondani, hogy ne érezzem magam ennyire hülyén.Most per pillanat szétsírnám a szobámat, hogy csak medencével lehetne közlekedni benne, de vicces,hiszen nincs akkora szobám,hacsak nem egy gyerekmedencéről beszélünk.De az meg ugye felesleges pénzkidobás lenne, mert az meg kicsi lenne a tartalomnak.Most kétségbeestem eme próbléma miatt,nagy,vagy kicsi medence kellene nekem?Vagy inkább egy közepes?Vátsunk valami boldogabb témára is, hiszen egyik szemem nevet.Az érettségi iszonyat vicces volt, nem a legfelkészültebben indultam el Szerda reggel, ami azzal jár, hogy iszonyatosan féltem, vajon olyan tételt húzok-e amit pont nem tudok.Igen mázlista vagyok etéren, tehát nekem biztos ami biztos. Magyarból,irodalomrészéből Jónás könyve, simán ment, csak az elején jött be egy kisebb bökkenő, Babits bácsi életrajzát kicsit átköltöttem József Attila bácsi utolsó vershármasához tudni illő alapinformációkról.Aki nem tudná, mind a ketten betegek voltak, viszont a két költő a műveiket más-más szemszögből nézték,és írták meg, de ha az ember ideges, akkor nem tudja vajon melyik gondolta úgy,hogy volt-e valami értelme az életnek? Igen, ebbe az ördögi körbe kerültem, de kivágtam magam.Nyelvtani rész,hejjjajj,aztat egy rőgi szövegöt köllött átírnom manapság szájra illesztett szövegre. Nem nehéz nem? Gyakorlat remek, viszont az elméletnél tovább nem jutottam attól,hogy van Szögedi-szójárás. Valahogy ez a tétel kimaradt az életemből, de ebből is kivágtam magam,tehát pipa.Történelem,Hitler bácsi, szemét alak volt, de imádom. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, ahogy elképzeled,hanem úgy kell elképzelni ahogy Én képzelem el. Azaz, amit művelt, számomra könnyen megtanulható volt,nem volt annyi évszám,és ha volt is, akkor az egyik esemény követte a másikat. Azaz,pipa.Angol,ez volt a legviccesebb,akármit mondtam a tanár bólogatott, de mikor megkérdezte,hogy szeretem-e a sulit, és arra egy határozott nem-el válaszoltam kicsit abbamaradt a bólogatás, de aztán megkérdezte eme remek kérdő szóval,hogy why? és rezzenéstelen arccal közöltem, mert nem szeretek tanulni, és télen hideg van. Ezt követte,a szituáció,amit letudtam egy mondattal,amit a párbeszéd alatt kétszer megismételtem.Majd a képről olvasás, ami bizony kemény kő volt,hiszen beszél két képről,az egyiken egy nő bekapcsolt gépe előtt,kávéval az egyik kezében,papírfecnivel a másik kezében látható,míg a másik képen, egy vigyorgó tökalma nő, a természet közepén széttárt karokkal van. Mit lehet erről mondani? Hogy a természet szépsége jobb mint a bent ülés? Igen, de szerintem egyszerűbb elterelni a szavakat amit tudok is, tehát Én ezt tettem, és képolvasás helyett lett más téma. És igen, pipa. Majd miután mindent letudtam, elmentünk inni, soha többet nem iszok! Megfogadtam, tegnap mégis azt tettem. Bocsánat a késlekedésért, de bizony amint látod,és olvasod, bevoltam táblázva némi izgalommal, rengeteg tanulással, papucsproblémákkal és más egyébbel egyaránt.

"A bánat időpocsékolás. Ha üresség vagy bánat, akkor az ürességet választom."

Mai zene,ami kicsit megríkat: