Hm... Hm... Igen! Ma érdekes téma vetődött fel a barátnőm és köztem. Épp mesélte, hogy a barátja állandóan felveti nála a témát, hogy "Mi lett volna ha?" és neki ebből már mennyire elege lett, hiszen ő úgy tartja, hogy a mostani helyzetből kell kihozni a maximumot, ha már akkor nem úgy jött össze. Lehet megbánod a dolgokat később amit teszel, lehet nem. Mindenesetre szerintem nagyon okos dolgot mondott ezzel. Mondjuk Én is így tartom ezt jónak. Ha már akkor nem sikerült, akkor tényleg felesleges miatta sírni, de mégis hazafele a vonaton 2 zene között nekem is megfordult a fejembe mi lett volna ha? De nem kell megijedni, nem nyúltam vissza annyira mint barátném pasija. Neeem... nem kell félteni. Egy nemrégiben zajló esemény jutott az eszembe. Egy ember, akit elutasítottam, és ma összefutottam vele. Kellemes kis barátság volt a mienk, csak aztán elém állt a nagy kérdéssel. És nem tudom a mai napig miért, de nemet mondtam. És ma ugye 2 zene közben, az járt a fejemben, hogyha igent mondtam volna, akkor bizony maradhatott volna ugyanolyan kis kellemes a mi barátságunk mint amilyen volt. De ugye nem így döntöttem, és a kapcsolat csak úgy fogta magát és elpárolgott. Igen, bűntudatom van. Más szemlélők szerint viszont teljesen feleslegesen. Ez van, Én ilyen vagyok. Egy naív, túlságosan is érzékeny emberi cafat, aki nem tud úgy megbántani embereket, hogy az jól essen önön magamnak. De félre ne értessék, egyáltalán nem irigylem az ilyen embereket, akik csak úgy tudnak játszani az emberi érzelmekkel. Egy biztos, ők piszkos módon elérnek bármit, de Én inkább százszorosan megszenvedek érte!

Közölném még, hogy nem vagyok Én mindig ilyen letargikus állapotú, szokott jó kedvem is lenni.Azám, még milyen! De mostanában túl sok minden van a fejem felett és nincs más választása az agyamnak, gondolkodnia kell ezeken is. =)

"Tudom, hogy neked rosszul esik. Ne haragudj! Pont úgy vagyok vele, ahogy te velem, de most tényleg. Ő egyszerűen nem szeret engem, így meg hiába akarnék bármit is. (...) Ez olyan egyszer volt, talán igaz sem volt dolog. De egy rövid ideig legalább remélhettem, hogy megszeret, hogy odaül mellém, megfogja a kezemet, finoman átölel, és csendben elalszunk egymás mellett. Olyan sok mindent elképzeltem már vele, túlságosan is beleéltem magam. Jó lenne megint a vállára hajtani a fejemet, és egy picit érezni őt... nagyon rossz érzés, amikor te tudod, hogy a dolog működne, de a másik nem szeretné."
 

Egy nagyon-nagyon jó zene a RED együttestől: